KÉPTÁR
A közölt kis képválogatás tárgya kettős.
Egyrészt a nagyhéten és húsvétkor ünnepelt hittitkok magas művészi
színtű képi ábrázolásait adjuk, másrészt e napok liturgiájában
használt tárgyak, építészeti elemek különféle stílusú megformálását
szemléltetjük. A két téma kifejtése sajátos művészettörténeti ágakra
(vallásos ikonográfia és iparművészet) tartozik; e kis gyűjtemény csak az
olvasó érdeklődését kívánja felkelteni ez irányban.
1. „A zsidó népnek gyermekei pálmafáknak ágait
hozván... leterítvén ruháikat az útra.” A jeruzsálemi bevonulás a
velencei Szt. Márk templom mozaikján.
2. Az utolsó vacsora és a lábmosás a 6. századi
szír evangeliáriumból („Bíbor kódex”, mert bíbor színű
pergamenlapokra írták. Az apostolok a kor szokása szerint az asztal
azonos felén, oldalukra dőlve foglalnak helyet. A kép látszólagos
primitívsége ellenére az események iránti mély tiszteletet
sugározza).
3. Fra Angelico: Utolsó vacsora. Az előző
képpel szemben a realizmushoz közeledve, az egyéni buzgóság világát,
a vallásos érzelmet kifejezve ábrázolja az apostolok
„elsőáldozását”.
4. Jézus elfogása. Egy 13. századi német
zsoltároskönyvből. Az elfogatást jelző zsúfolt képből három alak
emelkedik ki: Júdás, aki békét tettet, Krisztus, aki megadó
kéztartással adja át magát az áruló csóknak, az elfogatásnak, a
szenvedésnek és halálnak, végül Péter, akinek arca – bár
hirtelenkedő védelmet nyújt mesterének – már a félelem
elbizonytalanodását is érezteti.
5. „Mielőtt a kakas szól, háromszor tagadsz meg
engem.” A ravennai S. Apollinare Nuovo templom 6. századi mozaikja.
6. Modern triangulum a sümegi ferences
templomban.
7. MS mester (Magyarország, 16. század eleje):
Keresztvitel.
8. Román-kori (12. század) feszület a toulousi
St. Sernin templomból.
9. Ábel, Melkizedek és Ábrahám áldozata:
Krisztus keresztáldozatának ószövetségi előképei. Fent az áldozat
elfogadását jelezve az Atya keze látható. A ravennai S. Apollinare
in Classe templom (6. század) mozaikja.
10. Garamszentbenedeki Úrkoporsó. Gótikus
magyar fafaragás. „Szentsírként” használták nagypénteken és a
húsvét éjszakai matutinum végén (húsvéti játék).
11. „Szálla alá poklokra...”, a
konstantinápolyi (isztambuli) chorai Megváltó templomból (ma: Kariye
dzsámi). A keleti keresztény művészetre jellemzően egyesíti a
stilizált, rituális jelleget egy szinte expresszionsita
elragadottsággal.
12. „Szálla alá poklokra...” Fra Angelico képe.
A poklok lerontott kapuja alatt a vereséget szenvedő Sátán. Az ajtón
fény ömlik be, Krisztus a sötétségből előjövő ószövetségi igazaknak
nyújtja kezét. „Megjöttél, vágyva vágyott...” (Cum Rex gloriae
antifona).
13. Exsultet-tekercs. Az antik szokásokat
megtartva Itáliában a középkorban tekercsről olvasta a diakonus az
Exsultetet. Az illuminációk a szöveghez képest megfordítva álltak,
hogy az olvasóállványról leereszkedő tekercs képeiben
gyönyörködjenek az alant állók. A képek az Exsultet dogmatikai
tartalmát vizualizálják (lásd 14-21. kép).
14. „Exsultet jam angelica…”
15. „…ujjongjon a mennyben az angyalok kórusa…
s az üdvösséget meghirdető harsona zendüljön meg végre!”
16. „… s mert győzelmet szerzett a nagy
Király…” A kép jobb alsó sarkában az elosonó
"sötétséget", homályt ("Caligo") látjuk.
17. „… az egész földkerekség lássa meg, hogy a
sötétség már eltűnt róla.” Az "Ecclesia" egyszerre a
templom és az anyaszentegyház.
18. „És vígadjon a mi anyánk, az Egyház is, ily
nagy fényesség sugaraival ékesen…”
19. „…széttörve a halál bilincsét, Krisztus az
alvilágból győztesen feljött.”
20. „… melyet Istennek tiszteletére a pirosló
tűz lángra gyújtott.” A diákonus a húsvéti
gyertyával, melyet egy oltárszolga hosszú pózna segítségével gyújt
meg.
21. „… melyet a méhek szorgosságával készített
gyertya ünnepi felajánlásával…”
22. A római Szent Kelemen bazilika
kóruskorlátja, magas ambóval, bal oldalon a húsvéti gyertyatartóval.
23. Román stílusú olvasóemelvény és a húsvéti
gyertya tartója, a salernói katedrálisból. Bár a „prédikálószék” az
ókeresztény modelltől már eltérve nem a kórus része, hanem a templom
kiemelkedő, önálló darabja, a húsvéti gyertyatartóval való
kapcsolata is, a díszítés is világosan mutatja az ősi római minták
továbbélését.
24. Olvasóállvány a gubbiói Szent Domonkos
templomból. Mariotto di Paolo Sensi faragása. Ilyen állványoktól
(„éneklőszéktől”) kell vezetni az éneket, olvasni a lectiókat.
25-26. A barokk templom oszlopainak
motívumaival megmintázott húsvéti gyertyatartó és modern alakítású
„arundo”, háromágú gyertyatartó a húsvéti fény behozatalához; a
sümegi ferences templomból.
27. A lateráni bazilika keresztelőkápolnája. A
Laterán, „minden bazilikák anyja” az egész európai kereszténység
számára megadta a húsvét éjszakai keresztelésnek és a
húsvétvasárnapi keresztségi hálaadó vecsernyének mintáját: mindkettő
ehhez a szent térhez kapcsolódik. Bár az épület felülete a későbbi
korok jegyeit hordja magán, maga a tér még a Nagy Konstantin alatt
épült nyolszögű alakját őrzi, a keresztkút maga pedig egy medence
közepén áll.
28. Keresztelőkút az Észak-itáliai Cividaléban.
Alakja még a régi keresztelőmedencék emlékét őrzi. Tetején a
Szentlelket ábrázoló galamb, mert a Lélek megtermékenyítő ereje
száll le húsvét éjszaka a keresztvízre.
29. A feltámadt Krisztus Mathias Grünewald
isenheimi oltárképén. „Terra tremuit... dum resurgeret”
(offertorium) – „A föld megrendült... amikor felkélt az Isten...” A
kép azt a természetfölötti erőt érzékelteti, mellyel Jézus kilép a
sírból. Ő nem egyszerűen a földi létbe tér vissza, hanem már a
mennyei létbe lépett át, noha testén megtartja szent sebeit.
30. Asszonyok a sírnál. Cseh munka 1085 körül.
A jelenetet nem realista módon, hanem liturgikus értelmezésben
ábrázolja: az asszonyok kezében – a húsvéti játékok leírásával
egyezően – tömjénező és kenetes edény.
31. „Noli me tangere!” Fra Angelico képe. „Ó
Mester! – Ne érints engem.” A gazdagon megrajzolt kert arra is utal,
hogy a síró Magdolna először (még a sírhoz fordulva) a kertésznek
vélte a mögötte megjelent Urat, s csak szavára megfordulva ismeri
fel őt. Ugyanakkor a dús növényzet a feltámadásban megújuló világ
képe is: „Az újjászülető természet hirdeti: Krisztussal visszatér
mindenbe az élet...” (himnusz: Üdvözlégy fényes nap / Salve festa
dies).
32. „A mi húsvéti Bárányunk, Krisztus
feláldoztatott.” A Bárány győzelmét a Jelenések Könyvében leírt
mennyei liturgiával egyesülve ünnepli húsvétkor a földi Egyház. A
ravennai S. Vitale templom (6. század) mozaikja.
33. Jó Pásztor freskó a 3. századi
Priscilla-katakombából. E kép visszavisz minket a húsvéti titok
legrégibb, az őskeresztény vértanúk korában szokásos megjelenítési
formájához.
|