KÉPTÁR

A közölt kis képválogatás tárgya kettős. Egyrészt a nagyhéten és húsvétkor ünnepelt hittitkok magas művészi színtű képi ábrázolásait adjuk, másrészt e napok liturgiájában használt tárgyak, építészeti elemek különféle stílusú megformálását szemléltetjük. A két téma kifejtése sajátos művészettörténeti ágakra (vallásos ikonográfia és iparművészet) tartozik; e kis gyűjtemény csak az olvasó érdeklődését kívánja felkelteni ez irányban.

1. „A zsidó népnek gyermekei pálmafáknak ágait hozván... leterítvén ruháikat az útra.” A jeruzsálemi bevonulás a velencei Szt. Márk templom mozaikján. 

2. Az utolsó vacsora és a lábmosás a 6. századi szír evangeliáriumból („Bíbor kódex”, mert bíbor színű pergamenlapokra írták. Az apostolok a kor szokása szerint az asztal azonos felén, oldalukra dőlve foglalnak helyet. A kép látszólagos primitívsége ellenére az események iránti mély tiszteletet sugározza). 

3. Fra Angelico: Utolsó vacsora. Az előző képpel szemben a realizmushoz közeledve, az egyéni buzgóság világát, a vallásos érzelmet kifejezve ábrázolja az apostolok „elsőáldozását”. 

4. Jézus elfogása. Egy 13. századi német zsoltároskönyvből. Az elfogatást jelző zsúfolt képből három alak emelkedik ki: Júdás, aki békét tettet, Krisztus, aki megadó kéztartással adja át magát az áruló csóknak, az elfogatásnak, a szenvedésnek és halálnak, végül Péter, akinek arca – bár hirtelenkedő védelmet nyújt mesterének – már a félelem elbizonytalanodását is érezteti. 

5. „Mielőtt a kakas szól, háromszor tagadsz meg engem.” A ravennai S. Apollinare Nuovo templom 6. századi mozaikja. 

6. Modern triangulum a sümegi ferences templomban. 

7. MS mester (Magyarország, 16. század eleje): Keresztvitel. 

8. Román-kori (12. század) feszület a toulousi St. Sernin templomból. 

9. Ábel, Melkizedek és Ábrahám áldozata: Krisztus keresztáldozatának ószövetségi előképei. Fent az áldozat elfogadását jelezve az Atya keze látható. A ravennai S. Apollinare in Classe templom (6. század) mozaikja. 

10. Garamszentbenedeki Úrkoporsó. Gótikus magyar fafaragás. „Szentsírként”  használták nagypénteken és a húsvét éjszakai matutinum végén (húsvéti játék). 

11. „Szálla alá poklokra...”, a konstantinápolyi (isztambuli) chorai Megváltó templomból (ma: Kariye dzsámi). A keleti keresztény művészetre jellemzően egyesíti a stilizált, rituális jelleget egy szinte expresszionsita elragadottsággal. 

12. „Szálla alá poklokra...” Fra Angelico képe. A poklok lerontott kapuja alatt a vereséget szenvedő Sátán. Az ajtón fény ömlik be, Krisztus a sötétségből előjövő ószövetségi igazaknak nyújtja kezét. „Megjöttél, vágyva vágyott...” (Cum Rex gloriae antifona). 

13. Exsultet-tekercs. Az antik szokásokat megtartva Itáliában a középkorban tekercsről olvasta a diakonus az Exsultetet. Az illuminációk a szöveghez képest megfordítva álltak, hogy az olvasóállványról leereszkedő tekercs képeiben gyönyörködjenek az alant állók. A képek az Exsultet dogmatikai tartalmát vizualizálják (lásd 14-21. kép). 

14. „Exsultet jam angelica…” 

15. „…ujjongjon a mennyben az angyalok kórusa… s az üdvösséget meghirdető harsona zendüljön meg végre!”  

16. „… s mert győzelmet szerzett a nagy Király…” A kép jobb alsó sarkában az elosonó "sötétséget", homályt ("Caligo") látjuk.  

17. „… az egész földkerekség lássa meg, hogy a sötétség már eltűnt róla.” Az "Ecclesia" egyszerre a templom és az anyaszentegyház. 

18. „És vígadjon a mi anyánk, az Egyház is, ily nagy fényesség sugaraival ékesen…” 

19. „…széttörve a halál bilincsét, Krisztus az alvilágból győztesen feljött.”  

20. „… melyet Istennek tiszteletére a pirosló tűz lángra gyújtott.”  A diákonus a húsvéti gyertyával, melyet egy oltárszolga hosszú pózna segítségével gyújt meg.

21.  „… melyet a méhek szorgosságával készített gyertya ünnepi felajánlásával…”  

22. A római Szent Kelemen bazilika kóruskorlátja, magas ambóval, bal oldalon a húsvéti gyertyatartóval. 

23. Román stílusú olvasóemelvény és a húsvéti gyertya tartója, a salernói katedrálisból. Bár a „prédikálószék” az ókeresztény modelltől már eltérve nem a kórus része, hanem a templom kiemelkedő, önálló darabja, a húsvéti gyertyatartóval való kapcsolata is, a díszítés is világosan mutatja az ősi római minták továbbélését. 

24. Olvasóállvány a gubbiói Szent Domonkos templomból. Mariotto di Paolo Sensi faragása. Ilyen állványoktól („éneklőszéktől”) kell vezetni az éneket, olvasni a lectiókat. 

25-26. A barokk templom oszlopainak motívumaival megmintázott húsvéti gyertyatartó és modern alakítású „arundo”, háromágú gyertyatartó a húsvéti fény behozatalához; a sümegi ferences templomból.   

27. A lateráni bazilika keresztelőkápolnája. A Laterán, „minden bazilikák anyja” az egész európai kereszténység számára megadta a húsvét éjszakai keresztelésnek és a húsvétvasárnapi keresztségi hálaadó vecsernyének mintáját: mindkettő ehhez a szent térhez kapcsolódik. Bár az épület felülete a későbbi korok jegyeit hordja magán, maga a tér még a Nagy Konstantin alatt épült nyolszögű alakját őrzi, a keresztkút maga pedig egy medence közepén áll. 

28. Keresztelőkút az Észak-itáliai Cividaléban. Alakja még a régi keresztelőmedencék emlékét őrzi. Tetején a Szentlelket ábrázoló galamb, mert a Lélek megtermékenyítő ereje száll le húsvét éjszaka a keresztvízre.

29. A feltámadt Krisztus Mathias Grünewald isenheimi oltárképén. „Terra tremuit... dum resurgeret” (offertorium) – „A föld megrendült... amikor felkélt az Isten...” A kép azt a természetfölötti erőt érzékelteti, mellyel Jézus kilép a sírból. Ő nem egyszerűen a földi létbe tér vissza, hanem már a mennyei létbe lépett át, noha testén megtartja szent sebeit. 

30. Asszonyok a sírnál. Cseh munka 1085 körül. A jelenetet nem realista módon, hanem liturgikus értelmezésben ábrázolja: az asszonyok kezében – a húsvéti játékok leírásával egyezően – tömjénező és kenetes edény. 

31. „Noli me tangere!” Fra Angelico képe. „Ó Mester! – Ne érints engem.” A gazdagon megrajzolt kert arra is utal, hogy a síró Magdolna először (még a sírhoz fordulva) a kertésznek vélte a mögötte megjelent Urat, s csak szavára megfordulva ismeri fel őt. Ugyanakkor a dús növényzet a feltámadásban megújuló világ képe is: „Az újjászülető természet hirdeti: Krisztussal visszatér mindenbe az élet...” (himnusz: Üdvözlégy fényes  nap / Salve festa dies). 

32. „A mi húsvéti Bárányunk, Krisztus feláldoztatott.” A Bárány győzelmét a Jelenések Könyvében leírt mennyei liturgiával egyesülve ünnepli húsvétkor a földi Egyház. A ravennai S. Vitale templom (6. század) mozaikja. 

33. Jó Pásztor freskó a 3. századi Priscilla-katakombából. E kép visszavisz minket a húsvéti titok legrégibb, az őskeresztény vértanúk  korában szokásos megjelenítési formájához.